Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állatok. Testhossza a 3,8 m-t, marmagassága a 2 m-t, testtömeg pedig a 3600 kg-ot is elérheti. Közeli rokonától, a keskenyszájú orrszarvútól leginkább szélesebb szájnyílása, erőteljesebb marja és nagyobb testméretei különböztetik meg. Fején két orrszarvat visel, melyek közül az elülső hossza akár az egy métert is meghaladhatja.
A világ egyik legtermetesebb antilopfaja, igen impozáns megjelenésű állat. Alapszíne vöröses vagy homokszínű-világosbarna, hátról gyakran néhány vékony fehér csík fut hasa felé.
Az oroszlán az egyik legnagyobb termetű macskaféle ragadozó. Jellemző rá az ivari dimorfizmus, amely a testméretben is megmutatkozik: hímek jóval nagyobbak lehetnek (150-250kg), mint a nőstények (120-250kg)
Ez a pettyes nagymacska ideje nagy részét magányosan tölti revírjén belül; kivételt képez a párzási időszak, és amikor a nőstény a kölykeit neveli. Területének határait vizeletével jelöli meg, a egyes fákat pedig „karomjegyével” lát el. Jól mászik fára, szívesen pihen a lombok között, sőt zsákmányát, amely sokszor jóval nehezebb, mint saját maga, felcipeli a fákra, hogy védje más ragadozóktól és a dögevőktől.
Ez az afrikai kacskakezű majom sűrű erdőkben él, s élete nagy részét fákon tölti. Főként levelekkel táplálkozik, azonban fakérget, virágot s néha rovarokat is fogyaszt.
Csapatokban él, melynek élén egy idősebb hím áll.
A legnagyobb testű madár. Pajzs alakú taraj nélküli szegycsontja miatt képtelen a repülésre. Szárnyai elcsökevényesedtek, erős, két ujjban végződő hosszú lábai vannak.
Lekerekített szárnyai akár 3,5 méter fesztávúak is lehetnek. Piros szemeik, fehér színű tollazatuk, úszóhártyás lábaik vannak. (A fiatalok 4 éves korukra vedlik ki barna színű fiókatollazatukat, ekkorra fehérednek ki.) Átlagosan 8-13 kg-ot nyomnak.
A mendeszantilop életét a sivatagban vándorolva tölti 5–20 példányt számláló csordákban, amiket egy-egy domináns bika vezet. A csorda tehenei között szigorú, életkoron alapuló hierarchia áll fenn.
