Megjelenés:
Testhossza 25 centiméter. Tollazata jellegzetes, szinte teljesen hófehér, kivéve a szárnyevezők végét és a farktollakat, melyek feketék. Csupaszarcbőre élénk kék színű. Szeme sötétbarna. Rövid csőre kékesszürke és sárga. Fején jellegzetes felmereszthető bóbita látható. A nemek hasonlóak.

Táplálkozás:
A seregélyfélék többségéhez hasonlóan igen alkalmazkodó táplálkozású madárfaj. Elsősorban rovarokat fogyaszt, de magvakat és gyümölcsöket is megeszik.

Szaporodás:
Szaporodásáról a szabad természetben kevés adatot tudunk. Fogságban könnyen szaporodó faj. A költés kezdetekor a hím igen agresszív. A szabad természetben valószínűleg október és november hónapokban költ, fogságban, eltérő időpontokban költhet, többnyire télen, de előfordul, hogy május és június között. Fészkét odvakba, sziklakibúvásokba építi, ágakból ás tollal, vagy finom fűvel béleli. A tojó 2-3 tojást rak.

Természetvédelmi helyzete:
A bali seregély a legveszélyeztetettebb madárfajok között szerepel. Ritkaságának oka az illegális vadbefogás és a madárkereskedelem. Ázsia igen kedvelt kalitmadara. A szabadban, egyetlen helyen élnek már csupán bali seregélyek, a Balai Barat Nemzeti Parkban.

Érdekességek:
Az egyetlen bennszülött madárfaja a szigetnek. A szigeten rajta kívül egyetlen endemikus, csak ott előforduló állat élt, a bali tigris (Panthera tigris balica), mely azonban csak alfaj volt és 1937-re ki is halt végleg. A rendkívüli módon megritkult Bali seregélyt 1991-ben a sziget állatvilágát jelölő szimbólummá választották.

Status:
CITES I.A
EEP