 |
|
 |
|
|
Rendszertan
| Rend: |
Sügéralakúak (Perciformes) |
| Család |
Korallszirti halak (Pomacentridae) |
Elterjedés: |
Az indopacifikus régió nyugati részén: a Perzsa-öböltől Nyugat-Ausztráliáig, az indo-ausztrál szigetvilág teljes területén, Melanézia és Mikronézia szigetének vizeiben, ezeken kívül előfordul még a Taiwantól északra fekvő és a Japán déli része körüli vizekben, illetve a Ryukyu-szigetek területén.
|
|
|
|
|
 |
|
 |
Élőhelye: Tengeri faj, korallzátonyok közelében fordul elő 60 m-es mélységig. Nem vándorol.
Élőhely éghajlata és földrajzi kiterjedése: Trópusi elterjedésű, elterjedési területe az é.sz. 30° és a d.sz. 30°, illetve a ny.h. 172° és a k.h. 47° szélességi és hosszúsági fokok közé esik.
Maximális testhossz 15cm (standard hossz), a maximális dokumentált életkor 11 év
Jellemző rá a nagy színbeli változatosság, és az eltérő földrajzi alkalmazkodásnak köszönhetően is számos formája elkülöníthető. Jellemző jegyei a két függőlegesen futó fehér sáv, melyek közül az egyik a szem mögött, a másik a végbélnyílás fölött látható. Farokúszója fehér, alkalmanként sárgás árnyalatot ölt, de minden esetben világosabb, mint a test többi része.
Biológiája: Lagúnák és zátonyok tenger felőli lejtőinek lakója. Omnivor, vagyis növényi és állati eredetű szerves anyagot is elfogyaszt. Ovipar (tojásokkal szaporodik), tojásai elliptikusak. Monogám. A tengerirózsa-fajok közül a Cryptodendrum adhaesivum, az Entacmaea quadricolor, a Heteractis aurora, a Heteractis crispa, a Heteractis magnifica, a Heteractis malu, a Macrodactyla doreensis, a Stichodactyla gigantea, a Stichodactyla haddoni, és a Stichodactyla mertensii nevű rózsával él együtt szoros közösségben. Fogságban nevelhető.
Emberre veszélytelen.