 |
|
 |
|
|
Rendszertan
| Rend: |
Kőkorallok (Scleractinia) |
| Család |
Pocilloporidae |
Elterjedés: |
Élőhelye: Tengeri faj, korallzátonyok fontos tagja 35 m-es mélységig.
Élőhely éghajlata és földrajzi kiterjedése: Trópusi elterjedésű, elterjedési területe az é.sz. 36° és a d.sz. 31°, illetve a k.h. 32°-10° szélességi és hosszúsági fokok közé esik.
Elterjedés: Az indopacifikus régióban szinte mindenütt előfordul, így az Aldabra- és a Chagos-szigeteken, Kelet-Afrika, Kenya, Mozambik, Szomália, Dél-Afrika, Mauritius és Madagaszkár partjainál, a Vörös-tengerben, a Reunion- és a Seychelles-szigeteken, és a Rodriguez-szigeten.
|
|
|
|
|
 |
|
 |
Kolóniái rendszertelenül elágazók, szélességük nem éri el a 30 cm-t, felszínüket szemölcsök borítják. A kis korallpolipok 1 mm keresztmetszetűek, plocoidok (vagyis különállóak és saját fallal rendelkeznek), a szemölcsök felszínén, valamint azok között is megtalálhatók. Az ágak robosztusak, általában több mint 1-2 cm keresztmetszetűek és bunkós végűek, de az átmérő attól függ, hogy a korall mekkora mélységben helyezkedik el, és milyen mértékű vízmozgásnak van kitéve. Színe márványos halványbarna, rózsaszínű vagy kék, míg él, halála után azonban, ha megtisztítjuk, vöröses barnás foltok jelennek meg rajta. Rokon fajától, a Pocillopora damicornistól szélesebb, ellaposodóbb alakja és bunkós formájú ágai különböztetik meg, illetve igazi szemölcsei vannak, melyek mérete egyforma és eloszlása egyenletes.
A maximális testméret 30 cm.
Kolóniái sekély vizekben (lagúnák, mangrove mocsarak) vagy a hullámmozgásnak kitett területeken fejlődnek (tiszta vizű zátonyplatók), az ez utóbbi környezetben élő korallok ágai vastagabbak és erősebbek. A lagúnákban sokkal gyérebb állományokat alkot, kevésbé tűri ugyanis az üledékesedett területeket, mint a Pocillopora damicornis. A háborítatlan, mély vizekben is előfordul, ilyenkor azonban az ágak hajlamosak elvékonyodni és elgyengülni. Gyakran díszíti az akváriumokat.