Az oroszlán az egyik legnagyobb termetű macskaféle ragadozó. Jellemző rá az ivari dimorfizmus, amely a testméretben is megmutatkozik: hímek jóval nagyobbak lehetnek( 150-250kg), mint a nőstények (120-250kg)
Szőrzete többnyire világos barnás színezetű, farka végén, valamint esetenként a mellső végtag könyökén sötétebb, barna vagy fekete bojttal. A hímek arcát sörény keretezi, melynek színezete változatos lehet. A kölykök szőrzetén (főleg a hason és a lábon) sötétebb foltok figyelhetők meg, amelyek mintegy 3 hónapos korukban tűnnek el.

Elterjedése:

Afrikában az oroszlánok a Szaharától délre csaknem mindenhol megtalálhatóak, a sivatagok és az esőerdők kivételével. Félsivatagos területeken, szavannákon, bozótos és erdős élőhelyeken egyaránt előfordulnak. De a magas hegyvidéki területeken is otthon érzik magukat: Etiópiában több mint 4000 méteres magasságban is megtalálhatóak. Egykor Észak-Afrikában, Ázsia nyugati területein, sőt a Balkánon is gyakori volt. Ázsiában mára csupán Északnyugat-Indiában, a Gir Forest természetvédelmi területén maradt fent egy kis populációja, ahol erdős-bozótos területeken fordul elő.
Az oroszlán ragadozó, s az egyetlen társas életmódú macskaféle,családokban, azaz falkában él. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből, és egy vagy több egymással rokoni kapcsolatban álló hímből áll, melyek a felnőtt nőstényekkel párosodnak. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással (nagyanyák, nagynénik, anyák, nővérek). A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A nőstények gyakran egész életüket abban a csapatban élik, ahol a világra jöttek, a hímeknek azonban mindig menniük kell. A fiatal hímek gyakran agglegénycsapatokat alkotnak.

Rendszerint alkonyatkor indulnak vadászni-nappal pihennek és alszanak. Látásuk kitűnő és sötétben is jól látnak. A csoportokban a nőstények feladata a vadászat. A zsákmányállataik között elsősorban a területükön élő nagypatások szerepelnek: zebrák, antilopok, de akár kafferbivalyokat vagy fiatal zsiráfokat is elejthetnek. Ha hosszabb ideig nem tudnak nagyobb prédát zsákmányolni, akkor megeszik a dögöt is, valamint a kisebb gerinceseket is.

A nőstények többnyire minden második évben ellenek. Nincs kiemelt szaporodási időszakuk, egész évben párosodhatnak (bár többnyire az esős évszakban). 106-112 napos vemhesség után 1-6 (általában 3) kölyök jön a világra. A kölykök mintegy 7 hónapig szopnak; a nőstények 4, a hímek 5 éves korukra válnak ivaréretté. Vadon az ismert legmagasabb élettartam 18 év.

Fehér oroszlán (Panthera leo krugeri)

A fehér oroszlán nem albínó és nem is külön faj, az oroszlán egyik alfajában (Panthera leo krugeri) előforduló világos színváltozat, mely színt a fehér tigrishez hasonlóan egy mutáns gén okoz.
Az utódok csak akkor lesznek fehér színűek, ha mindkét szülő rendelkezik ugyanezzel a ritka génnel.
A kutatások szerint a természetben is életképes de csak Dél-Afrikában, Timbavati és Kruger Nemzeti Park területén, mert ezt a régiót a fehér homokos folyómedrek valamint a magas fű jellemzi.
Szokatlan színük miatt az őslakók a mai napig istenítik őket.
Először 1928-ban lehetett róluk hallani, de csak a hetvenes években készültek feljegyzések erről a színváltozatról, ekkor szerzett tudomást a világ létezésükről, s ettől kezdve a fehér emberek kívánatos vadásztrófeájává vált.

Állományuk a vadászat miatt jelentősen lecsökkent, s jelenleg több természetvédelmi szervezet is igyekszik növeli állományukat természetes előfordulási helyükön.
A legutóbbi felmérés szerint 2004-ben 30 szabadon élő állatot számoltak össze. A világ állatkertjeiben is tenyésztik ezt a ritka színváltozatot, napjainkban kb. 500 egyed él fogságban.

Az oroszlán a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint Sebezhető