 |
|
 |
|
|
Rendszertan
| Rend: |
Sügéralakúak (Perciformes) |
| Család |
Korallszirti halak (Pomacentridae) |
Elterjedés: |
Az indopacifikus régióban: Kelet-Afrikától a Tuamotu-szigetekig, az Izu-szigetektől északra és a Lord Howe-szigettől délre fekvő vizterekben. Hiányzik azonban a Vörös-tengerből, Hawaiiról, és a Csendes-óceán déli részéről.
|
|
|
|
|
 |
|
 |
Élőhelye: Tengeri faj, korallzátonyok közelében fordul elő 9-45 m-es mélység között. Nem vándorol.
Élőhely éghajlata és földrajzi kiterjedése: Trópusi elterjedésű, elterjedési területe az é.sz. 35° és a d.sz. 32° szélességi fokok közé esik.
Színe változatos: testének legnagyobb része világos narancssárga, ahol a csíkok pettysorozatokká szabdalódnak, kisebb része pedig majdnem teljesen lila. Emellett mély vízben gyakran kifakul, a Csendes-óceánban pedig fényes narancssárga színt ölt, emiatt ebben a térségben összetéveszthető rokon fajával, a Centropyge aurantiával. Maximális testhossza 10cm
Biológiája: Ritkán kerül szem elé, ám ha mégis, lagúnák mélyén és zátonyok tenger felőli lejtőinek korallokban gazdag területein találhatunk rá. Magányosan és csapatosan is előfordul, sőt, 3-7 egyedből álló háremeket is alkothat. Különböző algafajokkal táplálkozik. A díszhal-kereskedők körében nagy népszerűségnek örvend pompás külsejéből adódóan. Horgásszák is, de csak a megélhetés miatt.
Emberre veszélytelen.