 |
|
 |
|
|
Rendszertan
| Rend: |
Kőkorallok (Scleractinia) |
| Család |
Acroporidae |
Elterjedés: |
Fajaival leggyakrabban sekély zátonyokon találkozhatunk, ahol sok a fény és közepes vagy erős a vízmozgás. A kisebb zátonykedvelő halak ilyen korallok közelében élnek és veszély esetén szívesen bújnak el azok ágai között |
|
|
|
|
 |
|
 |
Az Acropora korallok lehetnek tányérformájúak, vagy elágazók (vékony vagy szélesebb ágakkal), és elérhetik az 1 méteres szélességet is, hála gyors növekedésüknek. Ahogyan a többi korall, ezek is kis, körülbelül 2 mm-es korallpolipok sokaságából épülnek fel, melyek már szövetes szerkezetűek és ideghálózattal rendelkeznek. Mozgás vagy másféle zavarás hatására a polipok képesek visszahúzódni a korallba, mihelyt azonban a veszély elmúlik, ismét előbújnak. A leginkább éjszaka nyúlnak ki a korallból, ilyenkor fogják meg ugyanis a táplálékukul szolgáló zooplanktonokat. A korallok sejtjeiben szimbiotikus algák (zooxantellák) élnek, melyek a fotoszintézisnek nevezett folyamat segítségével energiát szolgáltatnak a koralloknak. Színük általában barna vagy zöld, de egyes fajaik élénk színűek is lehetnek.
Veszélyeztetettség: Ahogyan a legtöbb korallra, az Acropora nemzetség fajaira is kihat a környezet folyamatos pusztítása (szennyezések, emelkedett vízhőmérséklet, savasodás, üledékesedés, és eutrofizáció), ráadásul ezek a korallok különösen érzékenyen reagálnak rá: stressz hatására kifehérednek és elpusztulnak. Akváriumok kedvelt és igen dekoratív elemei, de érzékenységük miatt nehezen tarthatók (költségesek).