Jóval kisebb, mint a nílusi víziló (Hippopotamus amphibius). Marmagassága 75 centiméter, súlya 250 kilogramm körül van. Csupasz, szőrtelen bőre sötétbarna, majdnem feketének tűnik, egy kis zöldes árnyalattal. Hasa jóval világosabb. Jellegzetes a magasra púpozott hát és a széles fej. Fülei igen kicsik.

A törpevíziló kevésbé vízhez kötött életmódú, mint óriási rokona a nílusi víziló, veszély esetén sem a vízbe, hanem a sűrű bozótba menekül.. A trópusi esőerdők mocsaraiban, kisebb folyóiban él. Elsősorban késő délután és este aktív, a nap legnagyobb részét – késő délutánig – pihenéssel tölti. Főleg gyümölccsel, vízinövényekkel, fűvel és levéllel táplálkozik.

Magányosan él, a hím a nőstényeket csak a párzási időszakban keresi fel. A nőstények fogékonyságáról a hímek azok ürülékének illata alapján szereznek tudomást. A találkozást 2-3 napi udvarlás, majd párzás követi. A nőstény párzási készségét a hím érintésére hátán kiválasztódó habszerű anyag jelzi.
A kb. 200 nap múlva megszülető utóda 5-6 kilogramm súlyú. Az anyja napközben elrejti kölykét a ragadozók és a tűző napfény elől. Bár azonnal lábra tud állni, a kis víziló nem képes nagy távolságokat megtenni. A kölyköt 6-8 hónapos korában választja le anyja, majd 4-5 évesen válik ivaréretté. Fogságban 42-55 éves korukig élnek.

Viszonylag kis elterjedési területe miatt soha nem számított gyakori fajnak. Az élőhelyén élő őslakók általi vadászat és az élőhelyének elvesztése miatt állományai mindenhol csökkenőben vannak. A jelenleg még élő populáció egyes csoportjai el vannak egymástól szigetelve. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja.